Amikor valakit elveszítesz, akit nagyon szerettél, sokszor végiggondolod hol hibáztál, mit kellett volna másképp csinálni! Normális, érző szívvel, tiszta lélekkel rendelkező ember elsősorban önmagában keresi a hibát, még akkor is, ha teljesen tisztában vele, hogy nem ő hibázott... csak aztán okol másokat... Nehéz feldolgozni, hogy valaminek vége, valami soha többé nincs, amiről azt hitted örökre a tiéd, mert hittél! Hittél a szép szavaknak, bíztál az emberekben, mert azt hitted mindenki tiszta...

Furcsa szó is ez... A legtöbb ember számára ez a jó dolgokra való visszatekintést jelenti. De rossz emlékek nincsenek? Dehogynem! Van mindenféle! Vannak napok, mikor jobban előjönnek, vannak viszont időszakok, mikor mintha nem is lennének! Talán az a legjobb... Kellemes emlék, rossz emlék... furcsa dolog... Valahogy számomra mindegyik rossz. Rossz érzés visszagondolni arra, mi egykor is rossz volt, de rossz azt is felidézni, mi egykor szép volt, hisz rádöbbensz, már csak VOLT! De a legrosszabb...

“A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az eröt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás.A lehetetlen lehetöség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.” /Mohamed Ali/ Ennél jobban megfogalmazni nem is lehetett volna! IGEN! Én igenis hiszek abban, hogy csupán bátorság, akarat, kitartás, elhatározás kérdése...

Néha elnézem, hogy az egyszerű emberek mennyire másabbak! Ők nem bonyolítanak túl semmit, és mindent a maga egyszerűségében és szépségében néznek. Örülnek mindennek úgy, ahogy van! Nem azt nézik, mi a dolgok tétje, mit profitálhat belőle, hogyan csalhat! Sokszor azt érzem, a tanult emberek "butábbak". Elveszi az eszüket a pénz utáni vágy a mai világban, mindig többet és többet akarnak és már semminek nem örülnek, csak törtetnek előre, átgázolva mindenkin. Egyenes úton haladnak a lejtőn lefelé,...

Azt gondolod ilyen nincs?... De van! Olyan nincs, hogy „nincs”, „nem”, „rossz”... Negatív dolgok nincsenek, mert azokat is pozitívan kell felfogni és minden rosszból meg kell próbálni a lehető legjobbat kihozni! Ez az igazi feladat!!! Ez az igazi kihívás: megtanulni mindennek a jó oldalát nézni, mert igenis van neki, csak sokszor nem vesszük észre... Nyílván vannak napok, mikor úgy érzed jobb lábbal keltél, de vannak olyan napok is, mikor mintha két bal lábbal keltél volna. Van, amikor minden...

Sokáig azt hittem, hogy másokat hibáztathatok azért, ami velem történik. De nem! Hisz a döntéseim végső soron én hozom. Azt mondják, a hibáinkból tanulunk. Ez igaz is! Saját hibáinkból tanulhatunk leginkább! De tény, hogy a hibákat már soha nem lehet jóvátenni, teljesen kijavítani... Örökké velünk maradnak és emlékeztetnek minket a múltra… minden hiba elvesz egy darabot az emberből… Egy „bocsánat”, vagy egy „elnézést” jöhet szívből, de ez csupán egy szó. Talán igen, erre várunk, ha hibáztak...

Sokáig azt hittem, hogy másokat hibáztathatok azért, ami velem történik. De nem! Hisz a döntéseim végső soron én hozom. Azt mondják, a hibáinkból tanulunk. Ez igaz is! Saját hibáinkból tanulhatunk leginkább! De tény, hogy a hibákat már soha nem lehet jóvátenni, teljesen kijavítani... Örökké velünk maradnak és emlékeztetnek minket a múltra… minden hiba elvesz egy darabot az emberből… Egy „bocsánat”, vagy egy „elnézést” jöhet szívből, de ez csupán egy szó. Talán igen, erre várunk, ha hibáztak...

„Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik, és tovább megy!” Ezt olvasva jót mosolyogtam. Igen, valaki belebotlik, valaki tudatosan keresi, valaki meg mindent megtesz, hogy eltitkolja. De ha mindenki őszinte lenne, nem lennének hazugságok és igazságok, és nem lenne fájdalmas „belebotlani”! Sokszor eszembe jut (főleg egy bizonyos közösségi oldalon a bemutatkozásokat elolvasva), hogy ha csak fele annyi őszinte ember lenne, mint amennyien állítják magukról...

Mindennap tanul valami újat az ember… Más emberek, más életek. Más emberek, más problémák. Más emberek, más nézőpontok és értékrendek! Mindannyian mások vagyunk, de egy dologban mégis ugyanazok: mindannyian a boldogságot keressük! De valóban keresni kell? Valóban vannak időszakok, mikor nem vagyunk boldogok? Egy elkeseredett ember erre azt mondaná, "igen". De én azt mondom „nem”! Csupán mindenki életében vannak nehezebb és vannak könnyebb időszakok, de attól még boldogok vagyunk, csak...