Amikor egy kapcsolat véget ér, az egyik fél mindig jobban sérül, mint a másik. Abban nem hiszek, hogy vannak emberek, akik ugyanúgy szeretik egymást. Az egyik mindig jobban szeret, az egyik mindig jobban ragaszkodik, és az egyik mindig jobban szenved mikor valaminek vége lesz, mint a másik. Egy kapcsolat vége egyfajta "halál", egy "gyászolási" vagy épp gyűlölési folyamat kezdetét jelenti. Valahogy mindig azt látom, hogy ilyenkor nem tud az ember tiszta fejjel gondolkodni, megbántva, átverve,...

Emlékszel még azokra az időkre, amikor nem volt internet? Nehezen felidézhető dolog ez mindazoknak, akik lényegében már a számítógép, az internet világában nőttek fel. Többek között a 80-as években születettek, tehát az Y generáció van abban a nagyon szerencsés helyzetben, hogy vannak még azért emlékképeik az internet nélküli világból, de gyakorlatilag mégis otthonosan mozognak az ún. "digitális" világban. Ők talán az első generáció, akiknek már természetes dolog az internet, a tablet, az...

Minden embernek vannak felvett szokásai, gesztusai, mozdulatai vagy olyan mondatai, amelyek csak és kizárólag szinte őt jellemzik. Általában ezek a mozdulatok, gesztusok, mondatok olyannyira beépülnek a személyiségünkbe, hogy mi magunk már észre sem vesszük, de a környezetünk igenis tudja, hogy ez tipikusan ránk jellemző. Természetesen nekem is nagyon sok ilyen szokásom, mozdulatom, tipikus cselekvésem és mondatom van, amit ha csinálok, biztosan az ismerőseim 95%-a azt mondja: "Na ez olyan...

  Mindennek eljön egyszer az ideje, ennek is: igen, a MÁV is kiérdemelt végre egy bejegyzést nálam. Évek óta vonatozok Magyarország egyik legrégibb vasúti sínpályáján. Azt hiszem bátran állíthatom, hogy ha van valami, ami a 21. században nem fejlődik, na az a vasúti közlekedés Magyarországon. Kívülállóknak roppant viccesnek tűnhet, de nekem, mint mindennapos szereplőnek már a szánalom határát súrolja: Adott egy rendszer, ami az utasokért jött elvileg létre. Hangsúlyozom: elvileg. (Ennek a...

  Egy új év, egy új hónap, egy új hét mindig a nagy elhatározások kezdetét jelenti. Fogalmam sincs, hogy miért nem a hét közepén szeretnek emberek új dolgokba kezdeni, miért pont a hét elején, a hónap elején vagy az év elején, de valahogy ez alól én sem vagyok kivétel. Így olyan kerek egész lesz tőle az elhatározás, és valahogy nagyobb lendületet érez magában az ember, amikor vasárnap este vagy épp a hónap utolsó napján arra gondol, hogy másnaptól mi változik majd az életében. Nem tudom,...

  Amikor éled a mindennapjaidat, bele sem gondolsz úgy igazán, hogy ha egyszer csak elsötétülne a világ, mi lenne. Egy átlag ember számára a fény, az, hogy lát, természetes. De belegondoltál valaha is abba, hogy mennyi minden megváltozna, ha egyszercsak elveszítenéd a látásod?! Ha belegondolsz úgy igazán, rájössz, ez nemcsak rossz lenne, de egyenesen borzasztó  és szinte már elviselhetetlen. Sose voltam az a típus, aki csak úgy gondolatok nélkül tovább tudott menni egy-egy látott...

Valakinek csak szimplán betűk, valakinek több annál. Generációk. Na és persze óriási különbségek. Persze a történet nem innen indul, mert nagyanyáinkat is bele lehet ilyen kategóriákba sorolni, csak az utóbbi pár évtizedben vált már ilyen betűs trendivé az elnevezés. Anno kezdődött a "veteránok" csoporttal, majd folytatódott a "Baby boom" korszakkal, és akkor lépett igazán színre az ABC: jött az X (1965-1979-ben születettek), Y (1980 - 1995-ben születettek) és Z (1996-tól napjainkig...

Gyerekként, kislányként annyira másképp láttam a világot. Annyi álmom és szent meggyőződésem, elképzelésem volt mindenről. Minden dolog olyan szép, tökéletes és fényesen csillogó volt, mint a mesékben. Igazi királykisasszonyi életet képzeltem el.    Aztán idővel persze, ahogyan komolyodtam, ahogyan nőttem, ezek az álmok és ábrándok alakultak és újabbak vették át a helyüket. Így majd 30 év távlatából elmondhatom, egyes esetekben óriási különbségek vannak.   Kislányként...

Minden évben csak egyszer ünnepeljük: egyszer próbálunk köszönetet mondani azért a sok jóért, amit egész évben kapunk vagy épp bocsánatot kérni a rosszaságokért, fájdalmakért amit okoztunk. Egyszer gondolunk bele úgy igazán, milyen szerencsések is vagyunk. Egyszer állunk meg egy pillanatra, hogy tudatosítsuk magunkba, mennyi mindent is kapunk.Hiába csak egyszer csinálunk mindent, hiába nem mondjuk nap mint nap, de mégis egész évben, örökké hálásak vagyunk legbelül mindenért, amit...

Bár nem tudom milyen volt régen a világ, de hogy csakis egyre rosszabb irányba tartunk, abban teljesen biztos vagyok. Ártatlannak tűnő bűnözők tömkelege rohangál az utcákon, pitiáner csalók, rablók, akik mind azt keresik és nézik, hogyan lehet semmi munkával, gyorsan meggazdagodni. Hogyan lehet az állam és mások pénzét elvenni, vagyis hogyan lehet nem tisztességes úton rengeteg pénzre szert tenni, majd abból még többet csinálni. És hogy közben kiken gázolnak át? Na ez az, ami...

Furcsa teremtmény az ember. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Valahogy alapvető tulajdonságként bennünk van, hogy mindig mindennél többet és többet akarunk. Valahogy a meglévő dolgaink általában tetszenek, szeretjük őket, de a kis ördög folyton ott van bennünk és egyre többre vágyunk.  Aztán ha egyszer hirtelen megszűnik valami, amit addig magától értetődőnek vettünk, hirtelen bármit feladnánk, mert feleszmélünk, mennyi olyan dolog van a birtokunkba, ami fontos. És mennyi mindenre...

Mennyi mindent képes megörökíteni egy kis készülék.  Egy apró papír darabka, ami később nagyon sok mindenre emlékeztet minket. Előcsal belőlünk boldog és szomorú perceket egyaránt, különböző emlékeket egy-egy eseményről vagy emberekről.   Különleges találmány a fénykép. Az emberek többsége ugyan nem szereti, ha fényképezik őket, de később szinte mindenki imádja a régi fotókat visszanézni. És miért? Mert megelevenedik a múlt, előtörnek a régi szép emlékek, nagy...

A betegség az sosem jön jókor. Az mindig szörnyű. Teljesen mindegy milyen típusú betegségről van szó, egyik sem jó. De mégis van egy, amelynek hallatán még a leglelketlenebb emberek is összerezzenek: RÁK!   Évtizedek óta ez az egyik legalattomosabb betegség. Fiatal, idős, kicsi, nagy, bárki az áldozata lehet. Ha egyszer valakinél diagnosztizálják, onnantól a szabadulás tőle szinte lehetetlen. A legborzasztóbb pedig az, amikor csecsemőt, kisgyereket, vagy egy fiatal,...

Veled is megtörtént már, hogy valamit nagyon-nagyon szerettél volna az életben, de egyszerűen nem sikerült? Aztán eltelt 5-10 év vagy még több, és amikor már el is felejtetted vagy már nem is volt fontos számodra az a valami, akkor egyszer csak hirtelen a semmiből teljesül az álom... Persze már érdektelen ekkor az egész, de mégis valami boldogság tölti el a szíved ilyenkor: igen, erre érdemes volt várni!   Nos, velem is ez történt, immár nem először. Anno nem sok, de azért...

Nagyon jó kis megállapítást olvastam a minap: "Az élet a legnehezebb vizsga. Sokan elbuknak, mert megpróbálják lemásolni a másikat. Nem veszik észre, hogy minden papíron más kérdések találhatóak." És, hogy ez mennyire igaz, azt el sem tudom mondani. Valóban az emberek többsége manapság még akkor is a másikat utánozza, ha neki alapvetően jobb a helyzete. Nem is értem egyesek miért hiszik azt, hogy ami esetleg más, az már csakis rossz lehet, arra nem lehetnek...