Sokszor mondjuk azt, hogy a egy beszélgetés mindent megoldhat. Egy probléma elmúlhat, ha mindenki kibeszéli magából a gondokat és persze a végén sikerül mindenkinek megértenie a másikat és valamiféle egyezségre jutni. De tényleg ekkora erejük lenne a szavaknak?!
Biztosan sokat segít egy-egy baráti vagy családi beszélgetés ha bármi van, de azt hiszem ez csak a lelkünk megnyugtatására szól. Arra, hogy amit hiszünk, félreűzzük, és azokat a szavakat csikarjuk ki a másikból, amit hallani szeretnénk és hinni, hogy az úgy van. De ettől még a szavak csak szavak maradnak, a tettek azok, amik némán beszélnek, és sokszor ezek a néma beszélők azok, ami nagyobb fájdalmat okoznak, mint bármi más. Belevésődnek az emlékezetedbe, és onnan már nem tudod kitörölni, nem tudod elfelejteni. Mindig ott fog motoszkálni benned egy "kisördög".
Ettől függetlenül hiszek az őszinte beszélgetések erejében, de tudni kell meghúzni egy határvonalat, amíg hihetünk ezeknek, és amikortól már nem. Úgy gondolom beszélgetés nélkül nem működhet egy baráti kapcsolat, egy párkapcsolat, sőt családi viszonyok sem tarthatóak fenn. Igenis olykor nagy szüksége van az ember lelkének arra, hogy megnyugtassák, eloszlassák a kételyeket, vagy csak érezzenek egy erős támaszt, ami erőt ad minden továbbihoz.
Egy-egy őszinte beszélgetésbe akarva vagy akaratlanul is, de belopódzik előbb vagy utóbb a humor, és mint tudjuk, ez minden rossznak a gyógyítója. Tehát ha borúsan látod épp a világot, keresd meg az igazi okát és beszéld ki magadból, mert bármi legyen is a következmény, egy csevegés maximum csak javíthat a kedélyállapotodon....