Ha már az élet úgy adta, hogy még nem vagyok se elfoglalt menyasszony, se feleség, se 3 gyerekes anyuka, akkor hát ezt kell kihasználni és élvezni, mert lehet egyszer ennek is eljön a vége.
Imádom azokat a napokat, amikor négyen-öten Jóbarátnők összejövünk és tényleg kikapcsolódunk, vihogunk mint valami idióták, és egyszerűen jól érezzük magunkat! Bár furcsa, mert mind a négyen elég különböző személyiségek vagyunk, de megtanultuk azt hiszem úgy elmondani a másiknak az őszinte véleményünket, hogy az nem sértődik meg rajta és inkább segítségnek veszi... Mind a négyen tudunk alkalmazkodni, így az időpont és helyszín egyeztetések is előbb-utóbb összeállnak. De amit a legjobban tudunk: vicces szituációkba keveredni, ezt elmesélni, felhőtlenül nevetni és persze pletykálkodni...
Érdekes, de ezeken a napokon mindig a gondtalan gimis évek jutnak eszembe, ami azért valljuk be: olyan jóóó volt!
Egyébként tényleg hihetetlen, hogy mennyit tudunk ilyenkor pletykálni. Volt, aki ezért meg is szólt minket, de hát most tényleg: azért vagyunk barátnők, hogy ilyenkor kipletykáljunk másokat illetve fogalmazhatnék úgyis, hogy véleményt cseréljünk bizonyos dolgokról.
Egy-egy ilyen délután mindig feltölt és feldobja a hetem, főleg ha még valami nem várt esemény is történik, mint például, hogy a hangos nevetésünk miatt ki akarnak tenni valahonnan minket...
Köszönöm Nektek Csajok, hogy Vagytok Nekem!