Emlék

Furcsa szó is ez...
A legtöbb ember számára ez a jó dolgokra való visszatekintést jelenti. De rossz emlékek nincsenek? Dehogynem! Van mindenféle!
Vannak napok, mikor jobban előjönnek, vannak viszont időszakok, mikor mintha nem is lennének! Talán az a legjobb...
Kellemes emlék, rossz emlék... furcsa dolog... Valahogy számomra mindegyik rossz. Rossz érzés visszagondolni arra, mi egykor is rossz volt, de rossz azt is felidézni, mi egykor szép volt, hisz rádöbbensz, már csak VOLT! De a legrosszabb mindig arra visszagondolni, ami egykor még szép volt, mára viszont elvesztette minden jóságát és csakis a rosszat tükrözi! Csakis bánat vagy hazugság jut eszedbe róla... Az érzések, melyek évek elteltével is ugyanolyanok, ugyanazt a fájdalmat keltik benned, mint annak idején... Talán a tettekre idővel már nem emlékszünk, sőt a szavak is feledésbe merülnek szép lassan, de a szívünk sosem felejt legyen szó bármilyen örömteli dologról vagy nagy bánatról!

Próbálsz túllépni minden sérelmen, amit az életben kaptál, de vannak napok mikor annyira nem megy ez, hogy mindent sötéten látsz... vannak körülötted, de mégis mintha csak Te lennél... Sajnálnád magad, de mégsem teszed, mert bízol benne hogy az élet igenis igazságos, a rosszat pedig mindig jó követi, hisz ez egy törvényszerűség... Majd szép lassan rájössz: jobbak azok a kevésbé nyugis napok, mikor egész nap azt se tudod hol vagy, annyi tennivalód van...
És miért is? ....
Mert egy dologra olyankor biztos nincs időd: gondolkozni, emlékezni! És jobb is így!