Mennyi mindent képes megörökíteni egy kis készülék.
Egy apró papír darabka, ami később nagyon sok mindenre emlékeztet minket. Előcsal belőlünk boldog és szomorú perceket egyaránt, különböző emlékeket egy-egy eseményről vagy emberekről.
Különleges találmány a fénykép. Az emberek többsége ugyan nem szereti, ha fényképezik őket, de később szinte mindenki imádja a régi fotókat visszanézni. És miért? Mert megelevenedik a múlt, előtörnek a régi szép emlékek, nagy sztorik látnak napvilágot és mindenki elgondolkozik egy picit azon, hogy milyen jó is volt anno és mennyire is becsülnünk kellene ezeket a boldog perceket.
Igen a fénykép nagy kincs. Legyen az jó vagy rossz emlék, ilyen vagy olyan esemény, örökre nyomot hagy maga után. Életünk során nagyon sok emberrel ismerkedünk meg, akik így vagy úgy ideig-óráig az életünk részei, majd egyszer csak mások veszik az ő szerepüket. Még ha a szívünkbe is zártuk őket, gyakran egy idő után megfeledkezünk róluk, miután kiléptek az életünkből. De a fényképeken örökre megmaradnak. Később, jó pár év elteltével furcsa érzés rádöbbenni egy-egy fotóalbum nézegetésekor, hogy mennyi mindenki volt egyszer életünk része, és mennyire elsodor olykor minket az élet egymástól... Furcsa érzés, de mégis általában jó visszaemlékezni....