Mindig nagy érdeklődéssel kezdek neki olyan könyvek olvasásának, amelyek nők életéről szólnak. Nem tudom miért tetszenek ezek a könyvek, mikor egytől egyig mindegyiket ledöbbenve és elképedve olvasom, hogy de ilyen most komolyan van és megtörténhet??
A testemen keresztül egy Fülöp-szigeteki lányról szól, aki nagyon szegény családba született és már kis korában elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy a szüleinek legalább egy kőházat építtessen, amit nem visz el az árvíz vagy az esetenkénti tájfun. 
Már 11 évesen elszegődik cselédnek, bekerül a nagyvárosba, és innentől minden megváltozik. Fiatalon, szinte még gyerekként férjhez megy, gyereke születik, de démonok zavarják meg olykor-olykor az elméjét, amelyen mindig csak ideig - óráig tudnak segíteni. Egyik alkalommal annyira elfajul ez az őrület rajta, hogy saját férjét szúrja hasba. Életében ekkor következik be ismét egy nagy változás, hiszen innentől minden más lett, akár akarta, akár nem. Elmegy Manilába dolgozni, a nagyvárosba, amitől mindenki félti gyermekét, majd szépen lassan az élet egyik helyről a másikra sodorja a világban. Sokáig táncos lányként keresi kenyerét, és azzal férfiakat "szórakoztat" éjszakánként. Így ismeri meg következő férjét is, akivel később nagyon sokat utaznak a világban, a férfi munkája miatt. Mikor összeházasodnak és megszületik a közös gyerekük, ismét nagy fordulatot vesz Gina élete. Férje kifordul önmagából, szeretői vannak, akiket mindig letagad, folyamatosan veri és bántalmazza gyermekét és Ginát is. Gina sokáig hitt abban, hogy majd a következő költözés, a következő környezet megváltoztatja a kapcsolatukat és ismét olyan meghitt lesz, mint régen, de ez csak egyre rosszabb lett. Egyik alkalommal mindez odafajult, hogy Gina egyszerűen megölte férjét, majd el akart menekül az országból, fiát biztonságba helyezni, és feladni magát a rendőrségen. Azonban gyanússá válik és hamar kiderül minden, de végül egy nagyon jó ügyvéd segítségével 3 év felfüggesztett börtönbüntetéssel megússza a történetet... Ezután szépen lassan rendezik az élete, 29 évesen harmadszor is férjhez megy egy nagyon kedves, melegszívű férfihoz, aki imádja gyermekét is és Angliában telepednek le. Szüleit csak ritkán tudják látogatni, de a élete során mindig figyelt arra és nagy gondot fordított Gina, hogy ha volt pénze, mindig segítette távolból is vele a családját.
A történet mondhatni klasszikus: egy fiatal lány, aki szegény családba születik elmegy a nagyvilágba pénzt keresni, majd mindenféle rossz dolgokba belekeveredik, kimászik belőle és végül így vagy úgy, de rendeződik az élete. Nekem alapvetően nagyon tetszett a könyv, bár elképedve olvastam egyes részeket, hogy de ilyen megtörténhet a mai világban? A furcsa nekem csupán az volt, hogy Gina körülbelül a könyv jó feléig szinte nem is említi kislányát, akit végül a nagyszülők neveltek fel. Hiányoltam, hogy anyaként nem gondol arra, hogy mi lehet a gyermekével otthon, nem küld neki pénzt, levelet, vagy bármi mást, utána pedig már azt hiányoltam, hogy második házasságában nevelte a kisfiát, de a kislányát soha nem akarta magához venni. Itt ugyan már elkezdte emlegetni, hogy szeretné, ha vele lehetne, de igazából én az ő helyében mindent megtettem volna azért, hogy elhozzam a Fülöp-szigeteki nagyszüleitől és magamhoz vegyem, hogy bár nem az igazi apukájával, de az anyukájával és egy mostoha apával, valamint féltestvérével nevelkedjen.
Drukkoltam neki, hogy rendeződjön az élete, mert alapvetően mindig az a szándék vezérelte minden tettét, hogy a családján tudjon segíteni, valamelyest kihúzza őket a szegénységből, ami valamelyest sikerült is neki...
Könyvében Gina egyedülálló hitelességgel beszél a szerelemről, a csalódásról, a túlélésről, a reményről, a bántalmazott nők kilátástalan helyzetéről, a lelki és fizikai bántalmazás módjairól, és a bevándorlók különleges izolált helyzetéről.
Mindenképpen érdemes a könyvet elolvasni, főleg azoknak, akik hozzám hasonlóan valami miatt érdeklődnek különböző női sorsok iránt. Nemcsak tanulni lehet belőle, de úgy érzem az ilyen típusú könyvek tágítják a világnézeteim, hiszen betekintést adnak más kultúrákba, más sorsokba. Talán egy-egy ilyen könyv után az európai ember még inkább rádöbben arra, mennyire szerencsés világba születik, milyen más egy olyan családba felnőni, ahol nem kell ennyire nélkülözni, egy olyan közegben élni, ahol az erőszak messze kerülendő és a szép beszéd az elsődleges.
Csupán azért nem értekelem maximálisra a könyvet, mert maga a történet elég sablonszerű volt számomra, bár valószínűleg azért, mert sok hasonló témájú könyvet olvastam már arab, kínai, ázsiai és egyéb kultúrájú nőkről.
4 csillagos