"Minden falat csoki boldogsággal tölt el."
Az első rész után nem éreztem túl nagy vágyat, hogy azonnal folytassam a sorozat további köteteinek olvasását, mert az nem túl krimisre sikeredett számomra. Ezt a könyvet egy kedves barátnőmtől kaptam kölcsön, és gyorsan bele is kezdtem, mivel nem szeretek sokáig "tartozni". Kicsit félve indultam ugyan el olyan tekintetben, hogy mennyire fog tetszeni és lekötni, de abszolút pozitív csalódás volt számomra.
A könyvben a már első részben megismert szereplőkkel találkozunk: Hannah és asszintense, Lisa ezúttal egy sütiversenyen vesznek részt, mint háziasszonyok, Hannah pedig mint zsűri tag. Az első este remekül sikerül, csakhogy Hannah hazaérve egy telefont kap: az egyik barátnője, Danielle segítségre szorul. A hites ura, Boyd, vérbe fagyva fekszik a garázsuk padlóján... És ha ez még nem lenne elég, Hannah híres epertortája is tönkre téve hever mellette a porban. Persze a rendőrség rögtön Danielle-t, a feleséget gyanúsítja férje megölésével, ugyanis Boyd rendszeresen verte a nőt. Hihetetlenül agresszív férfi volt, és valaki úgy látta jónak, hogy eltegye láb alól. De ki volt, ha nem a bántalmazott feleség? Mert hogy nem ő volt, abban Hannah 100%-ig biztos. A Süti Éden tulajdonosa és nővére, Andrea saját nyomozásba kezd, hogy kiderítsék, ki a valódi gyilkos. Mert ha nem, szegény Daniellere börtön vár. Minden ellene szól: nincs alibi, van viszont indíték, ráadásul az ujjlenyomata rajta van a gyilkos fegyveren.. A nyomozás során szépen kirajzolódnak a mozaik darabok és végére össze is áll: a gyilkos egy apa, aki fiát neves kosárlabdázónak szánta és ezért mindent meg is tesz (szteroidokkal tömi). Amikor erre fény derül, az edzőt, Boydot, Daniell férjét elteszi az apa láb alól, nehogy fiát kizárja a csapatból. Aztán jön a képbe Lucy, aki bár igazi újságírónak cseppet sem nevezhető, de abban nagyon jó, hogy zsarolással csikarjon ki más emberekből pénzt. Ez esetben azonban mellé lőtt, mert fizetség helyett halál várt rá. Természetesen ki más, mint Hanna talált rá vérbe fagyba az autójában. Innentől felgyorsulnak az események, és hipp-hopp összerakja Hanna, hogy ki is a gyilkos. A végén ugyan őt is majdnem megöli a kosárlabdázó apja, de a rendőrség még éppen időben érkezik.
A történet persze gyakorlatilag hátulról, a semmiből kerül felgönygyölítésre, minden apró részletet megvizsgálva. Néha kissé úgy éreztem már magam, mint amikor anno a Calambo című filmsorozatot néztem. A vicces csak az volt számomra, hogy a rendőrségi nyomozásról végig szinte szó sem esik, csak arról, hogy Hanna és testvére Andrea titokban, hogyan derítenek fényt mindenre. Persze mindeközben a szerelmi szál ismét megjelenik, de nyitva is marad, mert Hanna se a fogorvossal, se a nyomozóval nem randizik végül, egyelőre nyitva hagyva a kaput, hogy választ-e közülük.
Talán azért is tetszett ez a rész sokkal jobban, mint az előző, mert nem olyan nagy elvárásokkal indultam neki és már tudtam, hogy nem durva és véres jelenetekre kell számítanom, hanem csak egy könnyed krimire, amit akár a gyengébb idegzetűek is el tudnak olvasni. Másrészt az utóbbi időben nem olvastam krimit, csak romantikus illetve ún. limonádé könyveket, így szinte felüdülés volt már valami izgalmasabbat olvasnom. Mindenesetre nagyon ajánlom bárkinek, még ha a többi részt nem is olvasta, mert abszolút meg lehet az első rész ismerete nélkül is érteni, illetve nem utolsó sorban ismét egy csomó jó kis recepttel lehetünk gazdagabbak.
5 csillagos