Légy önmagad! Az élet túl rövid ahhoz, hogy más légy!

Cím: HU-Budapest

Web: https://rencsiworld.webnode.hu/elerhetosegem/

E-mail:
rencsi.blogjai@gmail.com

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

2013.02.09 12:45

 

"Komolyan mondom, ha mindenki mindennap új ruhát venne fel, szerintem megszűnne a depresszió, mint népbetegség."

 

Kicsit félve vettem kezembe a könyvet, gondolván egy unalmas bugyuta kis történt lesz, de aztán már az első percekben magával ragadott a történet. Bár boltkórosnak egyáltalán nem nevezném magam, mivel kifejezetten utálok vásárolni, de azért mégis van köztem és a főszereplő, Becky Bloomwood között némi hasonlóság: sokszor én is ilyen álmodozó vagyok, elképzelem, hogyan is fog megtörténni egy várva várt esemény, mi hogyan lesz, ki mit mond, aztán persze soha nem úgy történik és jöhet a rögtönzés…

A történet nagyon mindennapi: manapság a fiatal nők többségére jellemző ez a mértéktelen vásárlás, költekezés, ruhák, cipők, ékszerek és egyéb haszontalan, de jópofának tűnő tárgyak megvétele, az akciók és leárazások vonzalma. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy a mai kor egyik betegsége a boltkórosság. A történet tehát eredeti, ahogyan olvastam úgy pedig egyszerűen magával ragadott és alig vártam, hogy tovább olvashassam. Valahol sejtettem, hogy a végére úgyis minden jóra fordul, mégis végig nagy izgalommal olvastam a könyvet.
Becky, az újságírónő, aki pénzügyekről osztja az észt az olvasóknak, maga is a pénzügyek csapdájába esik, hiszen mértéktelen vásárlásaival az összes hitelkeretét feléli, a banktól kapott levelekről pedig úgy próbál tudomást sem venni, hogy mindenféle helyekre, fiókokba zárja el őket. Bár Becky maga is elismeri, hogy semmi tehetsége a pénzügyekhez és ő ugyan nem ért hozzá, mégis a megfelelő és legfontosabb alkalmakkor (pl. egy tévés szereplés alkalmával) igazi szakértőként viselkedik. Egy lány, aki a józan paraszti eszét követi… Talán ezért is olyan megnyerő a történet…

Olyannyira megtetszett a Boltkóros kalandja, illetve, ahogyan Sophie Kinsella ír, hogy máris megrendeltem a könyv összes többi részét és alig várom, hogy tovább olvashassam Becky kalandjait. Csupán azért nem  értékelem maximálisra a könyvet, mert a vége számomra túl gyorsan és túl egyszerűen fejeződött be. Még egy csavart vártam volna, de persze így is nagyon jó lett! Aki kikapcsolódni akar, elfelejteni a stresszes mindennapokat és sokat nevetni, az mindenképp olvassa el a Boltkóros naplóját.

4 csillagos