"Egy idő után azonban fájni kezdett a némaság, mert azt jelentette, hogy van rosszabb is, mint a szerelem vagy gyűlölet. Az pedig a bizonytalanság."
Ehhez a könyvhöz is az Amatőr Írók Klubján keresztül jutottam és mivel a cím nagyon felkeltette az érdeklődésemet rögtön belevetettem magam. A könyv egy három részes regénysorozat első része. Ugyan ma már egy könyvben is olvasható a három rész, én mégis 3 blogbejegyzést szentelek neki, mert úgy gondolom, hogy eredetileg 3 önálló könyvet jelentett, 3 nagyon jó kis fekete-fehér borítóval, amit egy sorozatnak szántak. Nem hiába történt az egyes részek kiadása is különböző időpontokban.
Az első rész története két lány beszélgetésével indul, ugyanis egy ablakból meglátják a nagyon jóképű, új szomszédot. Letti teljesen beleszédül már a látványba is, de mégsem ő a bátrabb, hanem a barátnője, Trixi. Szinte se szó, se beszéd odaviszi barátnőjét a szomszéd házhoz, majd leszólítja a jóképű idegent és erőszakosan nem engedi magát lerázni. Kapóra jön, hogy a srác épp a motorját szereli, mert így a lányok kacérkodnak a gondolattal, hogy Markus, a jóképű szomszéd elvihetné őket egy körre. Aztán mikor a srác belemegy ebbe, Trixi lelép, és így Lettit viszi el a fiú egy körre. Haza érve a lány meg is bánja, hogy belement ebbe, mert Markus elég durván bánt vele, kimutatta erőszakos, vad, durva énjét. A lányok élik tovább mindennapjaikat, majd hamarosan egy buliba készülnek, ahová már nem jutnak el. Gyakorlatilag elrabolják őket és váltság díjat kérnek értük. Eredetileg Trixit kellett volna csak elrabolni, mert az apja kőgazdag, de ha már Letti is vele volt, érte is megpróbáltak váltságdíjat kérni. Természetesen Lettiért nem fizetett Trixi apja, így ő továbbra is fogságban maradt. Trixivel pedig megígértették az elrablói, hogy barátnőjének annyi, ha egy szót is szól erről valakinek. A történet poénja, hogy az egyik elrabló nem más, mint Markus. Bár sokszor nagyon durván bánt Lettivel, de ha megalázások közepette is, végülis "megmenti" a lányt a haláltól. Elviszi egy eldugott farmhoz hasonló részre, ahol ő maga is él. A könyv végén pedig eljutunk odáig, hogy utat engedne Lettinek, és szabadon engedné, de a lány ekkor már nem akar menni. Az első rész így azzal fejeződik be, hogy Letti Markus mellett marad, nem megy haza édesanyjához, viszont Trixin bosszút akar állni, mert szerinte egy igaz barátnő nem árulta volna el és segített volna neki, így Markus segítségével újra elrabolják, és ezúttal Letti fog rá fegyvert, de még nem lövi le, csak bosszút ígér neki.
Az elején a könyv nagyon tetszett, érthető, izgalmas volt, de valahogy a végére már nemcsak, hogy nem teljesen értettem mi is akar a lényege lenni, de annyira már nem is érdekelt, hogy hová is fogunk kilyukadni, happy end lesz vagy nagy fordulat vagy tényleg egy végzetes történet. Viszont a végén a csattanó nagyon jól sikerült, mert abszolút fellendítette a sztorit, ugyanis úgy fejezte be az írónő, hogy bármi lehet, de valószínűleg a második részben Letti bosszúja is előtérbe kerül és talán kirajzolódik az új karaktere, miszerint hogyan lett egy jó kislányból igazai bűnöző barátnő. Szóval a végén az olvasó abszolút nagy izgalmakra számítva teheti le a könyvet, és kezdhet bele a következő részbe.
A történet szerintem olyan szempontból abszolút hétköznapi, hogy egy jó kislány meglát egy macsó férfit és úgy beleszédül, hogy rá se lehet ismerni. És hiába egy bűnöző a férfi, akkor is tetszik neki. Viszont azt azért nehezen tudom elhinni és elképzelni, hogy valakit elrabolnak, halállal fenyegetik, irdatlan körülmények között tartják, de amikor szexre kerül a sor az elrablóval, egyszer csak elkezdi élvezni az elrabolt lány. Számomra ez kicsit morbid és elképzelhetetlen. Ahogyan az is, hogy ez a lány sose próbált megszökni, tűrte a megaláztatásokat (pl.: meztelenre vetkőzés stb.), a durva beszédet, a fenyegetést, valahol azt mondom az erőszakot is, és valahogy közben mindig kiderült, hogy tetszik neki Markus. Nem haragot és düht érez az elrablójával szemben, hanem még ő maga is provokálja néha a szexet, és ha nem is teljesen, de olykor élvezi is.
Nekem a történet közepe kicsit kidolgozatlannak tűnt és hiányoztak mondjuk az olyan szálak, mint hogy Markus "barátai"-val mi lett, vagy Letti anyja nem is kereste a lán yát, vagy a híradásokban ez az eset meg se jelent, vagy hogy a rendőrség miért nem keresi és találja meg ezt a lányt vagy mit gondolnak stb.
Összességében én nagyon szerethetőnek éreztem a történetet, de kicsit azért sablonosnak, egyszerűnek találtam, mert lássuk be agyon bonyolítva cseppet sem volt. Talán azért áll mégis távolabb kicsit tőlem, mert én az ilyen típusú pasikra rá se tudok nézni, utálom őket. Pont ezért nehezen tudom megérteni, hogy egyes lányok, hogy tudnak kifordulni magukból és ilyen nagy bunkó, durva állatokba, vagy mondhatjuk őket alfahímeknek is, beleszeretni. De azért már várom milyen izgalmak lesznek a második részben! Nem tudom miért, de azt érzem, hogy az ennél még jobb lesz.
3 csillagos